Videók

A sorozat első részében Móricz Zsigmond szövegét hoztuk el, A világ legszebb vására címmel. Ez az írás 1932-ben jelent meg a Nyugatban, mikor is Móriczot már nem csak a vidék társadalma és történései foglalkoztatták, hanem a pezsgő fővárosi élet is. Művét Törőcsik Franciska színésznő mondja el a Millennium Háza kulisszái között.

Ha Molnár Ferenc városligeti kötődését keressük, akkor elsőként a Broadway-en befutott darabja a Liliom juthat eszünkbe, mely egy cselédlány és egy a Vurstliban dolgozó körhintás fiú szerelmét dolgozza fel. Kevésbé ismert az író Toll című kötete, mely a kávéházi beszélgetések stílusában dolgoz fel érdekes városi legendákat, történeteket, köztük a Wampetics vendéglőbe látogató Podmaniczky Frigyeshez anekdotáját. Felolvassa: Kolovratnik Krisztián, színész

A sorozatban ezúttal Lázár Ervin egy meséjét hoztuk el – Törőcsik Franciska tolmácsolásában -, mely a nagyravágyó feketerigóról szól, aki fekete volt, mint a szurok, cipőgomb szeme volt és a Városligetben élt. Szívmelengető mese a kisfiúról, aki madár barátra vágyik, és a feketerigóról, aki annyira szégyelli a színét, hogy zöldre, fehérre, majd sárgára mázolja magát. Hallgassátok szeretettel és jó időtöltést kívánunk!

A Városligethez ezernyi szállal kötődő Krúdy írásaiban gyakran feltűnik a zöldellő, vagy éppen a hófödte park. Nincs ez másként a Május 1. a lumpok könyvében című írásában sem, amelyből a Liget történetek sorozat részeként Kolovratnik Krisztián olvasott fel a Millennium Háza Rózsakertjében.

A Keleti Pályaudvartól a Városligeti fasorig terjedő területen rohamos tempóban épült fel egy új városrész, melyet a pesti köznyelv, az amerikai nagyváros mintájára Csikágóként emlegetett. A sűrűn beépített terület, a többemeletes bérházak, a pincében baromfit tartó kofaasszonyok, vidékről frissen érkezettek által benépesített városrész különös atmoszférával rendelkezett. Itt koncentrálódott az urbanizáció minden árnyoldala, a városrész a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimája lett. Az irodalomban először Móricz Zsigmond foglalkozott a magyar Csikágóval, később Békés Pál egy egész novellafűzért, regényt szentelt a kornak és a témának.